Se liszt, se cukor, se zsiradék, se bio lófaszok. Életem első sütije, parancsolj 🙂
Hozzávalók:
- 1 nagy banán
- 2 kis alma
- 1 ek. zsírszegény kakaópor
- 4 ek. tönkölykorpa
- 5 ek. zabpehely
- 3 ek. méz
- fahéj
- rumaroma
- sütőpapír
Abrak-a-dabra:
A lereszelt almát (és körmöt) összetrancsíroztam a banánnal, a kakaóporral, a korpával, a mézzel, a fahéjjal és egy pici rumaromával. Majdnem megkajáltam így, ahogy volt, mert szörnyen finom illatú a produktum. De inkább hozzáadtam a zabpelyhet, kevertem rajta még néhányat, majd kézzel labdácskákat formáztam belőle a sütőpapírral bélelt tepsire. Nekem éppen 15 apró lett – a méretet nyilván te döntöd el.
Még sohasem sütöttem azelőtt. Villanysütőt pedig csak képen láttam, úgyhogy némileg aggódva pislogtam, melegszik-e. Melegedett, ó jee! Szóval beállítottam 180 fokra plusz alul-felül sütésre (reménykedve, hogy ez kábé nyerő lesz), s egy kis előmelegítés után betoltam a tepsit, aztán vártam, mi történik. Mily meglepő, az történt, hogy másfél cikk megírása alatt megsült a süti.
A papírról tízperces hűlés után szépen leválik, ám ha mohó vagy, bizony falni fogsz abból is.
Imádom, ahogy az illata az egész lakást belengi!
Konklúzió:
