Ízében a kókusz dominál. Már ha nem eszed meg a krémet, mielőtt rákerülhetne a sütire. (Hozzáadott cukor nélküli recept.)
Hozzávalók (18 cm-es formához):
A tésztájához…
- 1 púpozott ek. zabliszt
- 2 púpozott ek. durumliszt
- 1 tojás
- pici sütőpor
- kis víz
- 25 g cukornak megfelelő folyékony édesítő
A krémhez…
- 500 g túró (nekem zsírszegény rögös)
- 3 ek. kókuszreszelék
- 100 g cukornak megfelelő folyékony édesítő
- 1 cs. zselatin fix
A zseléhez…
- 2 dl kóla (nekem Zero)
- fél zacskó vaníliás pudingpor
Abrak-a-dabra:
(Mivel a piña colada torta testvéréről van szó, ezért a megfelelő részeket másolom.)
A tésztához kettéválasztottam a tojást (úgy szoktam, hogy fél héjával gyorsan kihalászom belőle a sárgáját), a fehérjét felvertem az édesítővel, a sárgáját összekevertem a sütöporos lisztekkel és egy kis vízzel, aztán ezt a kettőt összerobotgépeztem, és sütőpapírral bélelt formában 15 percig sütöttem.
A krémhez összekutyultam a villával áttört túrót és a kókuszreszeléket, beletettem az édesítőt, majd robotgéppel toszogatás mellett fokozatosan hozzáadtam a zselatin fixet, s rendkívüli módon örültem neki, hogy az elején beterít kókuszos túróval engem és a konyhát is. A krémmel kapcsolatban kettő dologra kell jelentős mértékben odafigyelni. Egy: csak akkor tedd rá a tésztára, amikor az már kihűlt! Kettő: addig NE EDD MEG a krémet, mert ez a kókuszos-túrós cucc egyébként mennyei.
Tehát miután kihűlt a tészta, a forma oldaláról levettem a sütőpapírt, helyette betekertem frissentartó fóliával (aka. folpackkal), visszapattintottam rá, s a tészta tetejére egyengettem a krémet.
A zseléhez csomómentesen elkevertem a pudingport a kólában, majd összefőztem. Közben próbáltam elvonatkoztatni, hogy kólát főzök éppen, mert elsőre azért érdekes, de hozzászokik a gondolathoz az ember. Figyelem! Ezt a besűrűsödött cuccot kavargatva hűteni kell, hogy már ne legyen forró, amikor fakanállal rásimítgatod a kókuszos krém tetejére.
Egy éjszakára ment a hűtőbe, de 3-4 óra is elég lehet neki. Ízében a kóla lágy, a kókusz dominál.