Eddig nem voltam nagy rajongója a kenyérnek, de most már az leszek.
Hozzávalók:
- 8 félig púpozott ek. (200 g?) teljes kiőrlésű búzaliszt
- 4 félig púpozott ek. (100 g?) rozsliszt
- 1 ek. kókuszzsír
- 10 g nyírfacukor
- élesztő (nekem instant)
- 1,5 dl 1,5%-os tej
- só
- bazsalikom
Abrak-a-dabra:
Néhány napja nagyon megörültem neki, hogy akciós a teljes kiőrlésű kenyér az egyik közeli boltban. Az előrecsomagolt fajta, ami nekem eddig jobban ízlett ugyan bármelyiknél, de volt vele valami megmagyarázhatatlan baki.
Talán a tömörsége, vagy ilyesmi. Mintha össze lennének benne nyomva a dolgok, ami miatt nem lehet egy jó nagyot beleharapni. Vagyis hát lehet, csak akkor eltűnik a szelet fele, a saláta többi része mellé meg nem marad semmi.
És akkor megláttam a szavatossági időt. Szerintem lassított felvételen lehetne mutogatni az arckifejezésemet, amikor megláttam, hogy február 15. Október közepén! Nem vagyok egy mániákus biomókus, de ez kiütött, meg kell hagyni…
Nem tartósból pedig rám romlik a félkilós, amibe egyébként úgyszintén hajlamosak ezek a kis huncutok mindenféle izémizét belecsempészni. Más megoldás után kellett nézni. Kábé egy hétig emésztgettem a gondolatot, míg tegnap végre nekiláttam kenyeret sütni.
Van mindenféle hülye szabály, hogy izzadásig kell dagasztani, órákig meg keleszteni. Na, azokat nyugodtan el lehet felejteni. Én csak összekevertem a liszteket (a mennyiséget erősen tippeltem), ráöntöttem langyos tejbe szórt cukrot meg élesztőt, tettem hozzá kókuszzsírt, sót és bazsalikomot, két percig dagasztottam, aztán konyharuhával lefedve állni hagytam majdnem háromnegyed óráig.
Utána cipót formáztam belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsiben, 200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütöttem. A tetejét párhuzamos vonalakban fél centi mélyen bevagdostam, hogy ne repedjen.
Most csak az a poén, hogy rám fog rohadni a másfél csomag tartós cucc, ami még megvan, mert ez túl jó lett.
Plusz ami még hihetetlen…
- kevesebb ideig tart megcsinálni, mint elsétálni bárhova megvenni,
- végigdolgozhatom a kelés és a sütés idejét, nem kell breadsittelni,
- ráadásul olcsóbb is.
És nyilván végtelen variációja létezik!!! Nem véletlenül lett rögtön Kenyér menüpont is…
Konklúzió:
